Gyokergubacs fonalféreg elleni vedekezes
A jól látható rovarokon kívül a szántóföldi növényeinket burgonya, cukorrépa, rizs, õszi búzaültetvényeinket gyümölcsfaiskolák, szõlõiskolákzöldségnövényeinket paprika, paradicsom, hagyma, saláta, káposzta, uborka jelentõs mértékben károsítják a szabad szemmel nem látható növényparazita fonálférgek is.

Ezek az 1 mm alatti, talajokban, növényekben szabadon élõ kis állatok szabadföldön és üvegházakban fóliasátrakban egyaránt jelentõsek. Rendszertanilag a hengeresférgekhez tartozó parányi állatok, egyedszámukat tekintve a legnagyobb létszámú élõlények a Földön.
APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK
Ezeknek döntõ hányaduk közömbös szaprofita faj, csak kis részük okoz mezõgazdasági károkat. Ezek az úgynevezett növényparazita nematodák fonálférgek szájszuronnyal rendelkeznek, amelyekkel megsértik a növények szöveteit, amelyek torzulnak, elszínezõdnek, fejlõdésükben visszamaradnak, elszáradnak.
Kártételüket növeli, hogy egyes fajaik vírusvektorok vagy különbözõ baktérium- és gombabetegségeket is terjesztenek. A fonálférgek kártétele következtében az egyes növényi kultúrákban több millió forintos termésveszteség is elõfordulhat.

A fonálférgek között azonban hasznos fajok is akadnak, amelyeket a biológiai védekezésben egyre sikeresebben alkalmaznak a különbözõ rovarkártevõk ellen. Ezek a ragadozó entomopatogén fonálférgek talajokban élnek, és az itt elõforduló rovarokat, lárvákat pl.
- APRÓ, DE ALATTOMOS KÁRTEVÕINK A NÖVÉNYPARAZITA FONÁLFÉRGEK - Agro Napló - A mezőgazdasági hírportál
- Paraziták az emberek bőrén
A növényparazita fonálférgek a növény minden részét megtámadhatják, a gyökereket vagy a gumót a gyökérgubacs-fonálférgek Meloidogyne fajok és a cisztaképzõfonálférgek Globodera fajokgyokergubacs fonalféreg elleni vedekezes törzset és a szárat a szárfonálférgek Ditylenchus fajoka leveleket a levélfonálférgek Aphelencnoides fajokmíg a virágokat az Anguina fajok támadják meg.
Lehetnek belsõ és külsõ élõsködõk egyaránt. Magyarországon nál több szabadon élõ szaprofita, ragadozó és növényi élõsködõ fajt mutatta ki, amelyek közül közel 30 a növényi kártevõ. A fonálférgek elleni védekezési lehetõségek közül elsõ helyen a megelõzés áll.
Fontos a talajvizsgálat, a növényvizsgálat, a fertõzésmentes szaporítóanyag elõállítása. Agrotechnikai védekezési eljárások között megemlíthetjük a vetésforgók alkalmazását.
Az egyes növényfajták eltérõen érzékenyek a fonálféreg fertõzésekre, ezért egyre nagyobb jelentõsége van a rezisztencianemesítésnek paprika, paradicsom.
A kémiai védekezés költségessége, toxicitási veszélye, bizonytalansága miatt egyre jobban háttérbe szorul. A legfontosabb hazánkban elõforduló fonálférgek kártétele az alábbiakban foglalható össze: Gyökereken károsító fonálférgek cisztaképzõ-fonálférgek - Közönséges burgonya fonálféreg Karantén károsító.
Magyarországon hosszú ideig csak elvétve fordult elõ Keszthely,de az utóbbi években Pest és Nógrád megyében újra betelepedett. Kártétele következtében a burgonya gyökere elhal, tápanyag- és vízellátási zavarok gyokergubacs fonalféreg elleni vedekezes fel, újabb, dús mellékgyökerek fejlõdnek. A növény fejlõdésében visszamarad, gyenge, kevés szárat fejleszt, a levelek elsárgulnak, a gumók csenevészek maradnak.
A gumókon másodlagos fertõzés következtében baktériumos és gombás fertõzések jelenhetnek meg Rizoctonia.
Fonálférgek a növényvédelemben
Az ide tartozó fajok nõstényei cisztákká alakulnak át, amelyek a talajokban találhatók, és bennük a fonálférgek tojás formájában évekig képesek fennmaradni. Védekezés: vetésforgó, a területen 5 évig nem lehet burgonyát termeszteni.
Szójabab-cisztaképző fonálféreg Heterodera glycines és petéje, www. A növényeket károsító fonálférgeknek két típusa van, az ekto külső - és endo belső -paraziták. Míg az előbbi csoport önálló mozgásra és akár 1 m megtételére is képes a talajban, addig az endoparaziták a gyökeret átfúrják, bejutva abban folytatják a táplálkozást. Mindkét típusról elmondható, hogy hat fejlődési szakaszuk van: a petéből kikelő első juvenilis lárvastádiumot három további követi, majd egy utolsó vedlés után adulttá érnek. Ez a folyamat általában megközelítőleg egy hónapot vesz igénybe.
A növény újabb és újabb oldalgyökereket fejleszt, amelyen fehér, késõbb barna ciszták láthatók. Éjjel a levelek általában magukhoz térnek. Védekezés: vetésforgó alkalmazása.
Mivel melegkedvelõ fajokról van szó, üvegházi kártételük jelentõsebb. Kártételük következtében a növények, elsõsorban zöldségnövények gyökerein változó nagyságú, többnyire gomb alakú gubacsok jelennek meg amelyek nagysága akár mogyorószem méretû is lehetezek belsejében található a fehér színû nõstény.
Gumós növények esetében a gubacsképzõdés elmaradhat. A fertõzött növény fejlõdésében visszamarad, erõs fertõzés esetén elszáradhat. Védekezés: szabadföldön vetésforgóval, üvegházban fertõzésmentes szaporítóanyag elõállításával, talajgõzöléssel és talajcserével lehet.
Gyökérgubacs-fonálféreg
Az érzékeny fajták termesztését kerülni kell. Az egyéb gyökérfonálférgek közül meg kell említeni a vírusvektor fonálférgeket, amelyek elsõsorban szõlõiskolákban veszélyesek.

Közvetlen kártételük, a gyökerek szívogatása nem veszélyes, de jelentõs szõlõvírusokat terjesztenek. Súlyos fertõzés esetén a területen 5 évig ne foglalkozzunk szõlõtelepítéssel.
Fonálféreg a sárgarépában?
Szárfonálféreg A legszélesebb körben elterjedt kártevõ, szinte valamennyi szántóföldi és zöldségnövényen elõfordul, de legjelentõsebb kárt a hagymán és fokhagymán okozza. Az általa károsított növények tövének alja gyokergubacs fonalféreg elleni vedekezes, a levelek görbülnek, fodrosodnak, torzulnak, elsárgulnak, a csíranövény elpusztul.
Védekezni ellene fertõzésmentes növények alkalmazásával vagy kiültetendõ dugvány melegvizes áztatásával, szabadföldön a területek gyommentességének biztosításával lehet. Kártétele a gumókon jelentkezik, ahol kezdetben fehér foltok képzõdnek, amelyek késõbb kiüregesednek. A héj vékony, ráncos lesz, a gumó fokozatosan elrohad. A fonálférgek az egészséges és beteg rész határán találhatók meg.

Fertõzésmentes szaporítóanyag vetésével a kártétel kiküszöbölhetõ. Jelenléte nehezen ismerhetõ fel.
Alternatív megoldások sárgarépa fonálféreg elleni védelmében
A csiperkegomba micéliumait támadja meg, amely elpusztul, és a baktériumos fertõzés jelenik meg. Levélfonálférgek - Szamóca fonálféreg Több mint gazdanövénye van, elsõsorban a szamócán veszélyes. A károsított levelek deformálódnak, fodrossá válnak, elszínezõdnek. A fertõzött levélfelületeket a vastagabb levélegek határolják. A virágkocsány megvastagszik, megrövidül, a virágtengely sûrûn elágazik.
Termék kategóriák
A szamócatõ közepe lombtalanná válik. Védekezés: fertõzésmentes szaporítóanyag felhasználása. Búza-fonálféreg Az õszi búzában fordul elõ. A monokultúrás termesztés elõsegítette a fertõzését.
- Világszerte Tünetek Minden kabakos növény fogékony.
- A pinworm férgek kezelése terhes nőkben
A fiatal levelek töve megduzzad, a levelek csavarodnak, a férgek és terhesség kezelési fórum megrövidül. Éréskor a kalászokban a szemek helyén a búzaszemnél kisebb sötét színû, gömbölyded gubacsok fejlõdnek ki, amelyekben több száz fonálféreg található. Ezek a talajra hullva, képesek több évig életképesek maradni.

Védekezés: vetésváltással lehet ellene védekezni. Nádasy Miklós.