Urticaria helminták kezelése, Csalánkiütés tünetei és kezelése


Nyomtatás Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori.

Ezért olyan eszközöket kell találni, amelyek segítenek megszüntetni ezt a helyzetet. Az egyik ilyen jelenség a allergia hideg. Tünetek, kezelés ezt a tényezőt figyelembe veszik a cikkben. Végtére is, az időszerű intézkedések garantálják az események kiváló eredményét.

Szerencsés eset­ben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tü­netek kiváltó okát. Nagyobb kihívás a krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése. A krónikus spontán urtikária gyakran évekig tart, aktív korban lévő embereket érint, és bár átmeneti állapotnak tekinthető, amíg tart, súlyosan rontja az életminőséget.

Az omalizumab bevezetése nagy előrelépés a korábbi ke­zelésekre refrakter krónikus spontán urtikária kezelésében.

ha a családban férgeket kezelnek

Bata-Csörgő Zsuzsanna PhD. Egyetemi tanár, SzegediTudományegyetem, Bőrgyógyászatiés AllergológiaiKlinika Az immunrendszer alapvető feladata a szervezet, a szövetek integritásának, homeoszta­tikus állapotának fenntartása.

Koráb­ban úgy gondoltuk, hogy az immunvé­dekezés mechanizmusai elsősorban az idegen anyagok, különböző kórokozók elleni védelemre szolgálnak, ma már tudjuk, hogy bármiféle szöveti sérülés immunológiai reakciók kialakulásához vezet. Önmagában a sérült szövet, a sa­ját anyagaink is képesek immunválaszt indukálni, ez a szöveti gyógyuláshoz szükséges normális reakció.

Bármilyen okból alakul ki az immunválasz, fontos, hogy jól célzott és jól urticaria urticaria helminták kezelése kezelése le­gyen. A túlméretezett reakciók a szöve­tek sérüléséhez, krónikus gyulladáshoz vezetnek.

A túlérzékenységi reakciók valószínűleg ilyen, nem jól szabályo­zott, túlméretezett reakciók. Az allergiás reakciókkal kapcsolatban azt is feltételeztük, hogy jó ok nélkül, egyébként ártalmatlan urticaria helminták kezelése hatására alakulnak ki.

Opisthorchiasis és giardiasis: a paraziták jelei és tünetei az epehólyagban

Urticaria helminták kezelése utóbbi években azonban egyre több adat bi­zonyítja, hogy az erős allergének nem ártalmatlan anyagok, egyéni érzékeny­ségtől függően szöveti urticaria helminták kezelése okoz­nak, ezért indukálnak aktív immun­választ. Az immunválasz kialakulása tehát védekező mechanizmus, a na­gyon erős reakció azonban már az im­munreguláció nem megfelelő műkö­dése miatt betegséghez vezet.

A bőrön kialakuló visz­kető, eritémás, ödémás jelenség ki­alakulásáért a bőrben elhelyezkedő masztociták felelősek. A masztociták alapvetően az elsődleges immunválasz sejtjei, melyek a bőrben elhelyezkedve a külvilág bizonyos ártalmas hatásai­val szemben védelmet nyújtanak.

Túl erős környezeti hatások vagy nem jól szabályozott működés az elsődleges immunválaszt meghaladva az adaptív immunválaszt is aktiválják.

Akut és krónikus urtikária

Az aller­giás vagy túlérzékenységi immunre­akciókban a környezeti hatásra túlzott mértékű, a szervezet, szövet integritá­sának fenntartása szempontjából már szükségtelen és céltalan immunreakciók alakulnak ki.

A masztocitákat Ehrlich ban írta le jellemző festődésük és nagy granulumaik alapján.

A parazita fertőzés jelenleg a világ népességének egyik gyakori oka a megbetegedéseknek. Végtére is, az összes betegség több mint negyedét paraziták okozzák. Ezek a számok azonban pontatlanok lehetnek a betegség rejtett iránya miatt. A parazita betegségek a legelterjedtebbek a fejlődő országokban, különösen a szubtrópusi vagy a trópusi éghajlaton.

Ő még azt fel­tételezte, hogy ezeknek a sejteknek a nagy granulumaiban a környe­ző szövetet tápláló anyagok vannak jelen, ma már tudjuk, hogy ezek a granulumok preformált aminokat hisztaminproteázokat, heparint tartalmaznak. A sejtek aktivációját jellemzően kétfázisú anyagkibocsá­tás követi. Az első hullámban perce­ken belül szabadulnak fel mediátorok, melyek közül a hisztamin a degranuláció során a sejtből kikerülve azonnal oldódik és hatást fejt ki.

A csalángöbcse kialakulása elsősor­ban a hisztaminfelszabadulás követ­kezménye. De novo szintetizált anyagok kibo­csátására is képesek a masztociták, ezeknek az anyagoknak a termelő­dése azonban stimulusfüggő és időt vesz igénybe — a leukotriének, prosztaglandin, TNF, IL-4, IL-5, IL-6 és IL, különböző növekedési fak­torok, kemokinek tartoznak ide.

urticaria helminták kezelése rja le az aszcariasis valódi fókuszát

A masztocita a kibocsátott citokinek, kemokinek segítségével befolyásolja a környezetében levő szöveti sejteket és elősegíti gyulladásos sejtek beáram­lását a szövetbe. A masztociták akti­válódásának egyik fő mechanizmusa a specifikus IgE-molekulán keresztül történő aktiváció, ami a valódi aller­giás reakció alkalmával zajlik. A spe­cifikus IgE kialakulásához az adaptív immunrendszer működése szükséges, valódi allergiás reakció kialakulását mindig megelőzi a szenzibilizáció fo­lyamata.

Csalánkiütés Létrehozva: A fájdalom és a viszketés mellett az érintett bőrterület hőmérséklete gyakran a normál értékhez képest emelkedett. Amennyiben a bőr felületén égő, viszkető, általában összefüggő duzzanatokat észlel, valószínűleg csalánkiütésről van szó.

Álallergiás reakciónak nevez­zük azokat a reakciókat, melyek a sej­tek nem IgE-függő aktiválódásával alakulnak ki. Komplement, proteázok, citokinek, adenozin, a veleszületett immunrendszerhez tartozó receptorok pl. Ételek, gyógyszerek és rovarmérgek egyaránt leggyakrabban I-es típusú, valódi, IgE mediálta aller­giás reakciót váltanak ki. Az álallergiás reakciókban elsősorban ételadalé­kok és gyógyszerek szerepelnek kiváltó okként.

A csalángöbcsék kialakulá­sát a bőrön urtikária betegségnek ne­vezzük. A dermis, subcutis területé­re lokalizálódik, általában a fej-nyak táj bőrén, nyálkahártyáján alakul ki az angioödéma. Klinikai megjelené­sét tekintve a csalánok mérete urticaria helminták kezelése változó lehet, a tünetek kiterje­dése szintén. Nem szabály, de a csalán megjelenését angioödéma is kísérheti, ugyanakkor angioödéma kialakulhat csalánkiütések nélkül is.

Manapság gyakori az arcra lokali­zálódó ödéma kialakulása olyan be­tegeken, akik vérnyomáscsökkentő­ként ACE-gátlót szednek.

urticaria helminták kezelése

ACE-gátló okozta ödéma akár évekkel a szer beállítása után is kialakulhat. Eb­ben az esetben az ödéma megjelenését a bradikinin mediálja, urticaria helminták kezelése az allergiás reakciókban szokásosan alkalmazott antihisztamin, szteroid és epinephrin nem is alkalmas a tünetek kezelésé­re. ACE-gátlót szedők arcra lokalizált ödémájának jelentkezésekor az ACE-gátló urticaria helminták kezelése le kell állítani. A ki­alakult ödéma nap alatt húzódik vissza. ARB típusú antihipertenzív gyógyszert be lehet állítani az ACE-gátló helyett, bár a betegek kis részénél az ARB is indukálhat ödémát, erre is gondolni kell.

Csalánkiütés tünetei és kezelése

A tünetek időbeni lefolyása szerint megkülönböztetünk akut urtikáriát, amikor a betegség 6 hétnél rövidebb ideig tart, és krónikus urtikáriát, ami­kor a tünetek 6 hétnél tovább tarta­nak. Urtikáriában a csalángöbcse 24 óránál tovább nem marad meg ugyan­azon a helyen.

Előfordul, hogy a csa­lánok napi rendszerességgel jelent­keznek, mindig újabb bőrterületen, de tünetmentes napok is megszakít­hatják a betegséget. Az akut urtikária egy eseményű is lehet, többnyire pszeudoallergiás vagy valódi allergiás alapon alakul ki, és gyakran része sú­lyos anafilaxiának. Az anafilaxiás reakció felismerése urticaria helminták kezelése kezelése Az anafilaxiás reakció diagnosztiká­ját nagymértékben megkönnyíti, ha a betegen csalánkiütést is látunk.

Az anafilaxia jellemző tünetei lehetnek a görcsös hasi fájdalom, nehézlégzés, stridor, szorongás pánikmellkasi diszkomfort, szorítás, köhögés, has­menés, belégzési nehézség, nyelési ne­hézség, szédülés, bőrviszketés, orrdu­gulás, hányás, hányinger, palpitáció, generalizált eritéma, elmosott beszéd, arcra lokalizált ödéma — a többnyire generalizált urtikák és az eszmélet­vesztésig fokozódó hipotónia mellett.

Csalánkiütés

Gyógyszerek, rovarméreg, latex, az élelmiszerek közül a mogyoró és egyéb olajos magvak állnak az élen a sú­lyos valódi allergiás tüneteket kiváltó anyagok listáján. A gyógyszerek közül leggyakrabban a penicillin és származékai, a cefalosporinok okoznak sú­lyosabb reakciót.

Gyógyszeres terápia: epinephrin 0,5 mg 0,5 mlim. Urticaria helminták kezelése vénába csak tapasztalt orvos adjon, 50— μg titrált vagy iv. Vazopresszorok, inotróp szerek rezisz­tencia és kardiális depresszió esetén adandók, glukagon pedig akkor, ha a beteg béta-blokkoló-kezelés alatt áll és a sokk refrakter. Másodvonalbeli terápia: szteroid, antihisztaminok H1 receptorra hatókbronchodilatátorok bronchospazmusban. Intenzív osztá­lyos monitorozás 6—24 órán át, érthető instrukciók, epinephrin autoinjektor felírása, szteroidterápia.

Allergológiai kivizsgálás. A kivizsgá­láshoz allergológushoz célszerű utalni a beteget. Rovarméreg-allergia ese­tén ajánlatos deszenzitizáló kezelést végezni az egyébként egészséges, 60 évesnél nem idősebb betegeknél, külö­nösen akkor, ha fokozott expozíció ve­szélye áll fenn. Magyarországon több centrumban elérhető ez a kezelés fel­nőtt betegek számára. Az urtikáriák típusai Az urtikária gyakori betegség, akut formája különösen gyakori.

Hives

Szeren­csés esetben az akut urtikária gyorsan elmúlik, a betegek sokszor maguktól megfejtik a tünetek kiváltó okát. A na­gyobb kihívás a betegeknek is, az or­vosnak is urticaria helminták kezelése krónikus spontán urtikária és az indukálható urtikáriák kezelése.

A krónikus — 6 hétnél tovább fennál­ló — urtikária hátterében már jóval ke­vésbé tudunk valódi allergiát azonosí­tani. A legújabb szakmai egyeztetésen alapuló nemzetközi ajánlás szerint a csalánbetegséget a következő csopor­tokra oszthatjuk: spontán urtikária, ami lehet akut és krónikus, illet­ve indukálható urtikáriák, utóbbiak a régebben fizikainak nevezett, tehát a bőrt érő külső hatások következté­ben kialakuló urtikáriák.

Az indukál­ható urtikáriák csoportjába tartozik a szimptomatikus dermografizmus urticaria factitiaa hideg-meleg urtikária, a nyomási, szoláris, vibrá­ciós, kolinerg, kontakt- és az aquagén urtikária. Krónikus urtikária esetén az anamnézisből többnyire nem ha­tározható meg egyértelműen a kivál­tó ok. A krónikus spontán urtikária hátterében állhat tünetet nem oko­zó infekció gócesetleg króniku­san alkalmazott gyógyszer. Krónikus spontán urtikáriában szükség lehet szövettani vizsgálatra normál és di­rekt immunfluoreszcens vizsgálat is, elsősorban urtikáriával összefüggő vaszkulitisz kizárására.

A krónikus urtikária speciális al­csoportját képezik az autoimmun urtikáriák.

Mi a csalánkiütés?

Autoimmun urtikária hátterében a masztociták autoantitestek indukálta aktivációját feltételezzük. Bebizonyosodott, hogy vannak olyan krónikus spontán urtikária be­tegségben szenvedő betegek, akik­nek a szérumában a nagy affinitású IgE-receptorokkal szemben FcεRIilletve magával az IgE-molekulával szemben kialakult autoantitestek ta­lálhatók. A napi klinikai gyakorlatban az autoimmun urtikária diagnoszti­kájában a saját savó próbát alkalmaz­zuk.

Szegedi és mtsai a CDexpresszió áramlásos citometriás meghatározásával auto­immun urtikáriás betegek szérumával inkubált atópiás betegekből szárma­zó leukocitákat vizsgáltak, és megálla­pították, hogy ez a módszer alkalmas a szérum autoaktivációs kapacitásá­nak meghatározására. Autológ szérum próba pozitív reakciója a beteg karján. Az irodalomban a tömény szérummal cc.

A csalánkiütés előfordulása

Cél­szerű legalább 3 hétig pszeudoallergiás diétára fogni a betegeket, ami elsősor­ban az adalékanyagoktól mentes ételek fogyasztását jelenti, valamint az olyan ételek tilalmát, amelyek ismert mó­don hisztamint tartalmazhatnak vagy hisztaminfelszabadulást okoznak.

Cél­szerű kizárni a pajzsmirigy betegsé­geit és a krónikus infekciókat, felde­ríteni az esetleges valódi allergiákat, utóbbiak között elsősorban gyógy­szerek, kevésbé ételek jönnek szóba. A pollenallergia csak ételekkel való keresztreakciók esetében lehet mérvadó.

Fokozott dermografizmus gyakran észlelhető krónikus spontán urtikáriás betegeken. Ha anamnesztikus adat van arra, hogy a betegnél más indu­kálható urtikária is előfordul, akkor azt tesztelni kell.

helmint tisztító készítmények

Különböző környe­zeti hatásokra lokalizáltan vagy testszerte szimmetrikusan alakulnak ki a urticaria helminták kezelése csalángöbcsék indukálha­tó urtikáriákban. Angioödéma, anafilaxiás sokk hideg- és kifáradásos urtikária speciális eseteiben ritkán, de előfordul. Az indukálható urtikáriák csalángöbcséi jellegzetesen rövid ideig óra állnak fenn, és jellegzetesen az adott fizikai ingerre alakulnak ki.

Az urticaria factitia dermográfiás urtikária a bőrfelszínt érő karco­lást, tangenciális erőhatást követően a behatás helyén percek alatt kiala­kuló csalángöbcse. Urticaria factitia gyakran társul krónikus spontán urtikáriához, stresszhatáshoz is kap­csolható, urticaria pigmentosa és szisztémás masztocitózis kísérője is lehet.

Csalánkiütés okai és kezelése - Budai Allergiaközpont

Hideg-meleg urtikária esetén a csalán kialakulását hideghatás idé­zi elő hidegurtikáriában, meleghatás lokális melegurtikáriában. Az egész testfelszínt érintő hirtelen hidegha­tás következtében anafilaxia is kiala­kulhat. A hatást kiváltó hőmérséklet küszöbértéke egyénileg igen válto­zó, a klinikai gyakorlatban jégkoc­kával, illetve kémcsőbe öntött meleg vízzel 37 fok feletti, 40—50 fokos az alkar területét tesztelhetjük. Speciá­lis eszközzel lehetőség van a hideg és a meleg küszöbértékének pontos meg­határozására is, 5—20 perces expozí­ció után a hideg-meleg teszt területén urtika alakul ki.

Hidegurtikária esetén krioglobulinémia, hidegagglutinin-betegség, kriofibrinogenémia, paroxizmális hideg-hemoglobinúria, familiáris hidegurtikária fennállását ki kell zárni. Fokozott izzadás, meleg, fizikai megterhelés, stressz hatására gene­ralizált, apró elemű csalánkiütés alakul ki kolinerg urtikáriában. A fizi­kai megterhelésre kialakuló reakciók speciális esete a testedzés indukálta anafilaxia, melyben bizonyos ételek, gyógyszerek fogyasztását követően 2—4 órán belül fokozott testmoz­gás generalizált csalánkiütést és sú­lyos anafilaxiát vált ki.

Valódi IgE mediálta ételallergia gyakran kimu­tatható ezeknél a betegeknél, amely azonban csak a fizikai megterhe­lésre provokál tüneteket. A bőrfel­színt érő tartósabb, vertikális nyomás következtében alakul ki a nyomási urtikária, általában a fizikai urticaria helminták kezelése után 4—6 órával, ritkábban pár per­cen, egy órán belül. Ezeknek a bete­geknek a bőrén karcolást követően nem azonnali, hanem késleltetett dermografizmust, fakticia típusú csalángöbcse megjelenését is lehet lát­ni.

A differen­ciáldiagnózis szempontjából legfon­tosabb a herediter angioneurotikus ödéma HANO kizárása, ugyanis HANO esetén a bőrt vagy egyéb szerveket érő fizikai behatás kife­jezett ödémát okozhat. Urticaria helminták kezelése spektrumú UV fénnyel, leggyak­rabban UV-A-val indukálni tudjuk a szoláris urtikária tüneteit, mely­ben jellemzően a fénynek kitett terü­leteken alakul ki a csalán.

Fontos az eritropoetikus protoporfíria EPP ki­zárása, mert a porfirin-anyagcseréhez kapcsolódó EPP-ben a csalánkiütésre némileg emlékeztető viszkető eritéma kialakulása UV fény hatására jellegzetes urticaria helminták kezelése a fényérzékenységnek. A fény indukálta urtikária diagnózi­sának felállításában a fényteszt segít. Nagyon ritka esetben a víz, annak minőségétől és hőmérsékletétől füg­getlenül, a bőrfelszínnel érintkezve csalán kialakulását okozhatja.

Ilyen esetekben a tüneteket urticaria helminták kezelése anyagok előzetes szenzitizálás nélkül, antigén-antitest reakció nél­kül provokálják a tüneteket, külön­böző mechanizmusokkal aktiválva az allergiás reakció effektor sejt­jeit, a masztocitákat, bazofil sejte­ket. A pszeudoallergiás reakció akut urtikária esetén a valószínű, ritkán fordul elő, hogy krónikus urtikáriát okoz, akkor is inkább intermittáló jel­legűt.